Úgy kell neki, minek mondott butaságokat a szenzációért mindenre képest újságírók előtt. Most már az Isten sem mossa le róla, hogy legújabb lemezét, a You Want It Darkert egyfajta testamentumnak szánja, hiszen a halálra készül. Néhány héttel korábban, amikor legkedvesebb Múzsája, Marianne távozott, szintén azt írta, hogy „hamarosan jövök utánad”.
Pedig egy ember életkora csupán egy állapot. Lehet valaki aggastyán 40 évesen és lehet 80 felett is ereje teljében. Ha az ember elérkezik egy bizonyos korhoz (akár már a 30-hoz), joga van ahhoz, hogy visszanézzen, összegezzen, megítélje addigi életét nála felsőbb ítélkezőkre várva (vagy megelőzve őket), számba vegye, hogy miért érdemes élni, hogy hol hibázott, van-e bűntudata, vagy sem. Aki úgy érzi, hogy Leonard Cohen 14. stúdiólemeze a költő végső számvetése, az egyszerűen nem ismeri őt. Hiszen ez a belső élveboncolás, a hittel, az emberi igazságokkal való viaskodás mindig is jellemző volt rá, akkor is, amikor „bűnösen élt”, akkor is, amikor elvonult a világtól egy zen kolostorban.
„Küzdöttem a kísértéssel,
de győzni nem akartam,
egy olyan, mint én, nem vágyik
látni a kísértést holtan”
-hangzik el az On The Level című dalban, amely a maga soul-os stílusában akár a néha Joe Cocker repertoárjába is beleillene. E lemezen több a „verselés” Leonard részéről, mint az „éneklés”, de ennek az ő esetében már régóta nincsen jelentősége, hiszen sorainak ő vagy szerzőtársai, köztük a régi partner Sharon Robinson, és a produceri munkákat is vállaló fia, Adam, remek zenei kereteket biztosítanak a versekhez. Ilyen például a címadó, nyitó szerzemény, amelyben a westmonti Shaar Hasonayim zsinagóga kántora és kórusa közreműködik, miközben a versből, amelyben a költő Istennel pöröl, olyan híres Cohen-dalok köszönnek vissza, mint az I’m Your Man, vagy If It Be Your Will. A Leaving The Table akár az első Cohen-lemezekre is felkerülhetett volna akusztikus gitáros alapjával, amelyben „nem bán meg semmit és nem is vádol senkit”. Egyikünk sem bűntelen….
Azt mondják, karakterünk, jellemünk alapvetően soha nem változik meg, továbbá életünk végéig férfiak és nők maradunk. Ezt a költő a legszebben az If I Didn’t Have Your Love-ban mondja ki:
„Ha a csillagok elszabadulnak
és a hideg, keserű szél
a világot elnyeli s
nyom sem marad
hol lesz akkor a helyem,
mivé lesz életem,
ha fátylad fel nem emelem,
s nem látom arcodat”.
Érdekes, hogy a hegedű a lemez második felében kap főszerepet, mint a Travelin’ Light-ban, amelyben a magához hasonló bolygó lelkeket idézi fel Cohen, vagy még inkább a Steer Your Way-ben, ahol már-már táncos hangulatot teremt, miközben költőnk az útjait keresi a múltban, hitében, erkölcseiben.
„Cohen dalai kézikönyvek ahhoz, hogy miként éljünk együtt kudarcainkkal” – írja egyik izraeli kritikusa, Liel Leibovitz, de elismeri, hogy ezúttal sem lett költészete „napfényesebb”, biztonsággal jár a sötétben, és ugyanilyen biztonsággal vezeti olvasóit, hallgatóit is. Alan Lew rabbit idézi, aki szerint „a bűnbánatra és az újjászületésre való legjobb törekvéseink sem változtatják meg azoknak a dolgoknak a menetét, amelyek történni fognak velünk, de bennünket megváltoztatnak.”
Leonard Cohen írásait mindig is átszőtték a vallási (nemcsak a zsidó, hanem a keresztény, sőt, buddhista) utalások is. Leibovitz azonban megjegyzi: nem lehet véletlen, hogy a You Want It Darker éppen Szukkot ünnepe idején, vagyis Jom Kipur után jelent meg. „A Szukkot a legcohenesebb ünnepünk – írja az esztéta – miután az Engesztelés Napját elmélkedéssel és imádsággal töltöttük, az újévet annak felidézésével kezdjük, minden elmúlik és mindennek el kell múlnia, és hogy a legjobb, amit tehetünk a nekünk rendelt idővel, hogy leromboljuk falainkat, és kitárjuk ajtónkat, szívünket.”
Leonard Cohen gyönyörködtet, szórakoztat és bölcsességekre tanít, miközben hátat fordít ördögnek és angyalnak egyaránt. És általa a sötétség is világosabbnak tűnik.
https://www.youtube.com/watch?v=M0uq5cgd2So
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
MarkoHRK 2016.11.11. 06:41:44
Ahogy ígérted, úgy most befejezted.
Hálával tartozunk Neked, hogy támogattál bennünket amikor igazán nehéz volt. Reméljük utazásod nem volt "kellemetlen"...
Egy napon, hegedűszó kíséretében, mind kezet rázunk Veled odafent.
Köszönjünk Leo.