Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2016. október 13. 07:11 - Göbölyös N. László

A Horn-fok 400 éves legendája

cape_horn_007.jpg

Négyszáz évvel ezelőtt egy holland hajó haladt át a Föld legdélibb fokán és nevet adott neki, amely idővel szimbólum lett.

A hajó utasai, akik kiszálltak a Magellán-szorosban, az Ainsworth-i öbölben, a Marinelli-gleccser lábánál, azt hitték, hogy a Paradicsomba jutottak. Sütött a nap, csicseregtek a madarak, illatoztak az erdei növények, egy sziklafalról csepegő víz frissítő hatású érzete mellett. A varázs azonban rövid ideig tartott. A Tűzföldön elég egy felhő ahhoz, hogy a táj komorrá váljon, így amikor a Stella Australis elhagyta pár órával később az öblöt, az ég áthatolhatatlan szürkévé vált, jeges szél támadt és  hajó ragadós sűrű ködben úszott tovább a sötét hegyek, a háború hullámok között, 130 km/órás széllökésekben, amelyek a Horn-fok közelében ugyancsak próbára tettek hajót és utast.

„A szép csupán a rettenetes első foka” – írta Rilke, és a természet ezen a tájon tökéletesen igazat ad neki. A hajó, amely a chilei Punta Arenas-ból indult 2 nappal korábban, a Horn-fokhoz tartott annak  400 éves felfedezése alkalmából. A felfedezés valójában túlzás – írta róla a Le Figaro – mivel sohasem hagyta magát igazán megismerni, és a tengerészek, akik keresztül jutnak rajta, csak arra vágynak, hogy mielőbb túllegyenek rajta.

A technika csodája segítségével már már ki lehet kötni Horn szigetén, ahol a chilei tengerészet egy tisztje és családja él pár éve. Kis háza a világító torony mellett lapul az orkánszerű szélben, amely a hajó utasainak nem engedte meg, hogy partra szálljanak. Így azok csak elképzelni tudták, hogy milyen kemény körülményekkel kell a családnak megküzdenie.

Stefan Zweig Magellánról szóló életrajzi könyvében meséli el, hogy a portugál hajós a Fűszer-szigetekhez vezető rövidebb utat keresve hogyan vette rá a leendő V. Károly spanyol királyt, majd német-római császárt, hogy bízza meg egy öt hajóból álló flota vezetésével. Magellán ugyanis meg volt győződve arról, hogy létezik egy átjáró valahol az amerikai kontinens déli részén, amely összeköti az Atlanti- és a Csendes-óceánt. A hajós 1519. augusztus 10-én indult Sevillából 203 emberével. Magellán küldetése teljesítése után 1521. április 27-én a Fülöp-szigetekhez tartozó Mactan szigetén esett el a bennszülöttekkel vívott harcban. Emberei közül csupán 18-an tértek vissza Sevillába 1522 szeptemberében. Az átjáró azonban máig őrzi a portugál felfedező nevét.

1578-ban Francis Drake portyázott a környéken, ő hajózott át először az átjárón. 1615-ben két holland hajó indul el azzal a céllal, hogy keressen egy új átjárót, amely elkerüli a Magellán-szorost, amelyet egy konkurens hajózási társaság tartott ellenőrzése alatt. Ők is megtalálták a Tűzföld utolsó szigetét, és városuk, Hoorn nyomán keresztelték el mai nevére.

A századok során végrehajtott expedíciók közül érdekes kiemelni Fitz Roy kapitányét, aki két alkalommal, 1826-ban, majd 1832-ben jutott át hajójával, a híres Beagle-lel a Tűzföldre. Utasa volt Charles Darwin, aki az ott élő yagan indiánok megfigyelésével erősítette meg a fajok fejlődéséről alkotott elméletét. Ugyanakkor Drake átjárója fontos kereskedelmi útovnal volt. Vitorlások ezrei haladtak át a Horn-fokon. 1892-ben például több mint 1200. De a hajózás továbbra is nagyon veszélyes maradt. 1905-ben 53 hajótörés volt itt. Ezért is fogadta nagy megkönnyebbülés 1914-ben a Panama-csatorna megnyitását. 1949-ben a német Pamir vitorláshajó volt az utolsó, amely áthaladt a rettegett szoroson.

A Horn-fok a továbbiakban az irodalomban kapott jelentős szerepet. Jean Raspail, aki az 50-es években a Magellán-szoros tájékán hajózott, egy fából készített csónakot pillantott meg a ködben. Három alak kuporgott benne, pislákoló parázs mellett. Az utolsó kaweskar indiánok lehettek, akik megrekedtek a kőkorszakban. Mára teljesen eltűntek, nem élték túl a modern emberrel való találkozást. Raspail az ő emlékükre írta a Ki emlékszik az emberekre? című könyvét.

 

 

 

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr5411790377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rollende Landstrasse 2016.10.14. 09:36:20

Egy volt hajó megjegyzése: a hajók nem áthaladnak, hanem elhaladnak a fok előtt. (A tű fokán áthaladni a tevének kéne.) A szövegben nem egyértelmű a Magellán-szoros, a Drake-átjáró és a Horn-fok szétválasztása. A Pamir nem lehetett az utolsó hajó arra, hiszen a mai napig használják kereskedelmi hajók ezt az útvonalat.

Rollende Landstrasse 2016.10.14. 09:37:16

A szövegben zavarosan keveredik a Magellán-szoros, a Drake-átjáró és a Horn-fok. Azt hogyan érted, hogy a Pamir volt az utolsó, amelyik áthaladt a szoroson? Hiszen a Drake-átjárót és a Magellán-szorost a mai napig használják azok a hajók, melyek útvonala nem indokolja a Panama-csatorna használatát.

szepipiktor 2016.10.14. 09:37:41

Kicsit elcsúsztál!
Amiről írsz - történelem.
És nem 1949-ben kerülték meg, hanem a mai napig kerülik a vitorlások.
Szerinted a Föld kerülő versenyek a Panama-csatornán mennek át?
Itt van egy érdekes írás a mai versenyekről:
porthole.hu/cikk/7328-a-vitorlazas-mount-everest-je-a-horn-fok
És remek útikönyv egy családról:
A ​Hoorn-fok gyermekei
1971-ben utazták körbe a Földünket.
moly.hu/konyvek/rosie-swale-a-hoorn-fok-gyermekei

Göbölyös N. László 2016.10.14. 09:39:41

Köszönöm a kiegészítéseket, javításokat!

gigabursch 2016.10.14. 12:52:19

Ha már hajózás és irodalom:
Dékány András: Elveszett sziget.

alien 2016.10.16. 23:06:02

kérem nincs itt semmi látnivaló vitorlásoknak ez mindig a legkeményebb helyek egyike volt ennyi.

alien 2016.10.16. 23:06:36

@gigabursch: az összeset elolvastam. matrózok hajók, kalózok bálnák, csempészek hajók, az elveszett sziget, az óceán császára, ha ez tetszik keresd hegedűs hubert két könyvét nagyon jók
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai