GNL911

A tanár egy régi, tágas, mégis sötét lépcsőházas bérházba ment meglátogatni legkedvesebb tanítványát, akivel évekig nagyon szoros kapcsolatban volt, de az utóbbi időben mintha egy kicsit eltávolodtak volna egymástól. Most azonban meghallotta, hogy a lány nagy hőstettet hajtott végre: egy égő házból mentett ki embereket, és közben összeégett az arca, ezért bőrátültetést kellett rajta végrehajtani.

A lányt előzőleg felhívta, hogy szeretne találkozni vele. A tanítvány nem tudta, hogy a tanár tud állapotáról, de úgy gondolta, meglepetést okoz neki azzal, hogy álarcban fogadja. Boldogan ölelték át egymást, és a lány töviről helyére elmesélte, hogy mi történt, hogy valójában szerencsétlenséget egy korábbi párjának köszönheti, aki a szakításuk után bosszúból felgyújtotta a házat, és mivel tudta róla, hogy milyen önfeláldozó, azt remélte, hogy a lángok között fogja halálát lelni.

A lány szinte szóhoz sem engedte jutni a tanár urat, egyik történetet mesélte a másik után félresikerült kapcsolatairól. Közben megérkezett egy nyakigláb fiatalember, akiről a tanár feltételezte, hogy tanítványa legújabb barátja, de belőle sem nézett ki semmi jót, annak ellenére, hogy a fiú csak leült egy sarokba, és hallgatta a csaknem egy oldalú beszélgetést, amely közben lassan mindketten meztelenre vetkőztek, a lány a maszkot hagyta a legvégére, de amikor befejezte múltidézését, azt is ledobta magáról. A fiatalember ekkor támadt neki a tanárnak, aki próbálta megmagyarázni a helyzetet, hiába. A fiú, aki nála jó egy fejjel magasabb volt, megfenyegette, hogy amennyiben néhány napon belül egy sörözés keretében nem kér bocsánatot tőle ezért az illetéktelen látogatás miatt, rossz véget fog érni.

A tanár már nem emlékezett arra, hogy miként menekültek el a lánnyal a házból. Kifutottak a városba, egészen egy várszerű épületig, amelynek széles, kerek bástyája biztonságos menedéknek látszott. De csak rövid ideig. Hamarosan világos öltönyös, tányérarcú férfiak vették őket körül, és láthatóan a lányt akarták elragadni tőle. A tanár úr összeszedte minden bátorságát, és testével próbálta védeni őt. „Megmentenéd a zsidó kurvát, igaz?” – kérdezte az egyik durva röhögéssel. Ekkor a lány megragadta a tanár kezét és magával rántva őt levetette magát a mélybe.

Szerencséjük volt, mert egy hatalmas park gyepére zuhantak, ott pedig okos tekintetű harci kutyák vették őket körül, hogy többé senki se bánthassa őket.