fázik a város
térdelj le
legyen zöld papír és meleg
a város szomjazik
te padlón vagy
nadrágod sosem kopik
nyergelj fel
szedd a lábad
ügess egy londoni utcán végig
repítsen helyi járat
tégy egy kört és visszavárnak
a városharang tövében
cövekelj le
koronád fogd erősen
kô egy bádogbögrében
városi ember kincse
ki páncélját levetette
zárd be magad
a padló alatt
csak szomszédokkal beszélj
bármit játszhatsz
rád mutatnak
különc vagy gonosz lettél
egy városcsillag
soká nem ragyoghat
tudom hogy merre tartasz
és a gyöngyök
arcod körül
megmondják minden helyére kerül
a város dobpergésére
barátaid szétszakadnak
kettő három vagy több részre
egy forgalmas hely zaja
egy csinos arcnak való
ki tudja az arc mire jó
a városbohócnak
közel a bukása
ô lesz
ha más nem akad
akiben bizalmad marad
kisfiú
cigit árul
sápadt arccal földre borul
nem hallott a
változásról
felteszi kezét s elárvul
város főterén a fényben
találd meg az igaz arcot
s vigyázz rá nagyon
mikor elalszanak a fények
repülj várnak a falak
vidd magaddal szerelmed
(1971)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.