Miután kutattam a szavak között és sehol nem leltem enyhet, Hozzád mentem, és arra kértelek, hogy vidítsd fel a szívemet. Imádságom önmaga ellen fordult, szégyelltem, hogy ismét kudarcot vallottam, és a hangos vereség kellős közepén keserűen próbáltam felvidítani önmagamat. Itt találtam meg az akaratomat, azt a törékeny valamit, amelyet páfrányok, nők és kígyók éheztetnek. Azt mondtam akaratomnak „Gyere, készüljünk fel a dal angyalának érintésére. és hirtelen ismét a kudarc ágyába zuhantam az éj közepén, irgalomért könyörögve, a szavak között kutatva. A keserűség és a remény két pajzsával felfegyverkezve óvatosan felkeltem és kiléptem a házból, hogy megszabadítsam a dal angyalát onnan, ahol hozzáláncolta magát meztelenségéhez. Betakartam meztelenségét az akaratommal és ott álltunk a királyságban, amely Feléd ragyog, ahol Ádám rejtélyesen szabad és kerestem a szavak között azokat, amelyek nem tántorítják el Tőled az akaratot.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.