GNL911

A fénykép
(The Photograph)

Sötét Társam a százszorszépek között fényképez engem
Életem művészet
Csodálatos õ amikor mosolyog
Gyakrabban is mosolyoghatna
Egyforma a természetünk
Lusták vagyunk és elbűvölőek
Egy nap visszamegyünk Tennessee-be, a kis öbölbe
és ő egy 22-essel lelő engem
Csinálj egyet ebben a kalapban
Rengeteg filmünk van
Megtanítottam őt hogyan üdvözöljön egy férfit kora reggel
Ezek a dolgok elvesztek
mint a szent csarnok és az aranyvesszők
Arra kért hogy tanítsam meg őt ezekre
-- az elfelejtett módira ha még emlékszem
Beszéltem neki az időről
Ádám és Éva megpróbált öngyilkos lenni
de a Tejút formátlan kisdedei
házat építettek velük szemben
néhány százszorszép a combomig ér
Vakít a fény
A százszorszépek visszaverik a napot
A szél lesikálja a levegőt
Talán néhány bolond megpróbál egy sirámot
Vigyétek magatokkal egyikünket

Nem mondhatom: Te
(I Should Not Say You)

Nem mondhatom: Te. Azt mondhatom: Semmi. Most már értem, miért mondták: a Név. Szétporladok a Név előtt. Szívem csökönyös a Név előtt. Adj enyhet szívemnek a Név jelenlétében. Szívem mintha várna. A szívem a Név szobája akar lenni. Tudatlan vagyok. Nem tudom, miként csináljak helyet a Névnek. Elvesztettem a Nevet kapzsiságom sodrában. Elvesztettem a lelkemben. Szívem halott. Ez a szív felhalmozza a halált. Nem csinál helyet a Névnek. Tölts meg a Semmi Névvel egészen csordultig. Úszom a szerelmedben, de belefulladok magányosságomba. Vess véget várakozásomnak. Engedd hozzám a Nevet. Védj meg hiányzó Neved terrorjában.
Ne jóslatokkal. Ne a Bibliával. Ne kísértetettel. Ne a bűvös lencsékben látható szellemekkel. Ne árnyakkal. Ne fakult házi szentekkel. Ne a levegő látszatával. Ne születő csillagokkal. Ne meteorokkal. Ne szelekkel. Ne áldozati látszatokkal. Ne feláldozott állatok belsőségeivel. Ne emberáldozatok belsőségeivel. Ne halak belsőségeivel. Ne áldozati tűzzel. Ne tüzes vassal. Ne satuval. Ne szájkosárral. Ne az oltár füstjével. Ne a szirmok számlálásával. Ne szárnyjelekkel. Ne egerekkel. Ne madarakkal. Ne szemcsipegető kakassal. Ne a hegy ügyvédeivel. Ne a Hold erejével. Ne füvekkel. Ne vízzel. Ne kutakkal. Ne varázsvesszővel. Ne édességgel. Ne lesújtó bunkókkal. Ne étellel. Ne sóval. Ne kockákkal. Ne létrákkal. Ne egy nyílvessző repülésével. Ne egy meglóbált szekercével. Ne egy felakasztott gyűrűvel. Ne egy csüngő kővel. Ne egy halomból kiválasztott kaviccsal. Ne tükrökkel. Ne hamuba vésett írásokkal. Ne királyváltozásokkal. Ne álmokkal. Ne tenyérvonalakkal. Ne a napsugarakat tükröző körmökkel. Ne számokkal. Ne sorshúzással. Ne könyvidézetekkel. Ne személynevet formázó betűkkel. Ne történetekkel. Ne nevetéssel. Ne kígyórajzolatokkal. Ne körbejárással. Ne körrajzolással. Ne egy ujjra font gyűrűkkel. Ne vízbe dobott olvadt viasszal. Ne felhőkkel. Ne áramlatokkal.
A Név nélkül a szél dadog, a világok birtoklásra vágynak. A Név nélkül temető vagyok a kertben. Várom az eljövendő lányt. Várom következő jutalmamat. A Név nélkül szívembe zárva szégyenkezem. Nem pecsételtek le. Szégyenkezem. A Név nélkül hamis tanúságot teszek a dicsőségnek. Így leszek hamis tanú. Hadd folytassam.
(1977)

Dolgozó ember
(A Working Man)

Volt feleségem és gyerekem
szombat este leittam magam
minden nap dolgozni jártam
gyűlöltem a gazdagokat
meg akartam kúrni egy főiskolás lányt
büszke voltam arra, hogy dolgozó ember vagyok
Gyűlöltem a seggfejeket
akik a forradalmat irányították
az olyanok mint én győzni fognak
nincsen szükségünk szavakra
mindannyian térdeltek
és az elveszett csecset keresitek
mi itt állunk
már felettetek vagyunk
hamarosan miénk lesz a törvény
hamarosan megtapasztaljátok irgalmunkat
nincsenek barátaim
nincsen osztályom
nincsen "mi"
szociális ábrándjaitokkal kellett játszanom
hogy idecsaljalak titeket az éj kellős közepén
áztassátok vérbe zászlóitokat
gyújtsátok meg fáklyáitokat
a nők várnak
begombolt fehér ruhában
helyreállt méltóságotok

Angelica

Angelica a tengerparton áll
bármit mondok túlságosan hangos neki
egymillió év múlva
kell visszajönnöm
hajdani életem skalpját
lóbálva kezemben

A barlang szája

(The Mouth of The Cave)

találkozzunk a nőkkel

a férfiak halottak és jobban

szeretjük a másik emberi lényt

Senki sem les
(No One Watching)

Feküdj le. Senkisem les Téged. Számtalan szálon rángatják vissza a
hópelyheket az éjjeli égbe. Az előadásnak vége. Fordíts ki tenyérnyi
fenekeket. Eljött a lány.

A Rózsa
(The Rose)

nehéz volt mióta elhagytam a Kertet
bőrömben rosszul éreztem magam
de smasszerommal nem fogtam kezet
A Rózsához nem visz vissza utam

Lekéstem egy krisztusnyi ember bűnéről
Arthur Rimbaud-ból már túl sok van
de nem térek vissza a Paradicsomba
a Rózsához nem visz vissza utam

Könyörgések
(Petitions)

A vak szemével szeret, a süket zenéjével. A kórház, a harcmező, a kínzókamra számtalan könyörgéssel szolgál téged. Ezen a közönséges, elviselhető, sírjátékokkal teli éjszakán érintsd meg ezt a semmirekellő tintát, ezt a szégyenletes munkát. Mesélj nekem szépséged magasságairól.

Fiam mellett

(Beside My Son)

Megáldod-e Anyád és Apád egy-létét

lehántod-e a pelyvát gondolataimról

őrt állsz-e holttestem felett?

Figyeltem vágyamat

(I Studied My Desire)

figyeltem vágyamat

egy sárga délután

amikor nem akartalak már

sem téged sem mást

sokan hívtak engem

vagy elküldték árnyukat

jól látszó árnyakat

tiszta hangokat

nap ült a függönyön

néhány árnylevéllel

magamhoz értem

s így jöttél el

(1977)