GNL911

Háború van
(It's War)

nincs kinek megmutatni e verseket
ne hívd barátod tanúnak
egyedül kell cselekedned
íme a hamvaim
nem kíméllek meg azzal
hogy csendben leszek
nem vagy még oly erős
mint én
hiszel nekem
de én nem hiszek neked
azért vagy itt
hogy bevégezd

Az egyetlen vers
(The Only Poem)

az egyetlen verset
amit olvashatok
egyedül én
írhatom meg
nem öltem meg magam
amikor minden eltörött
nem kellett drog
és nem lettem bölcs
aludni próbáltam
de sehogy sem ment
írni tanultam
írni azt
ami olvasható
egy ilyen éjjelen
csak nekem

Jövendő Éj
(A Future Night)

bezuhantam egy jövendő éjbe
mint egy hosszúkezű gyertyaöntő
akit túlnövesztett a szerelem
az éhség köntösébe feleslegesen
lesz egy nőm ki még
meg sem született
s addigra nem leszek más
csak egy nyomtatott szöveg

Maradj
(Stay)

maradj
még tovább egy kicsit
nyugalmam
félénk árnya
melyet finoman
megköt a lélegzet
mielőtt egyet kérdeznek

éhes vagy
ki tudja legyűrni
éhségedet?

mily szorítás kell
egy gyermeknek
ki gyilkos nem lehet?

Sötétség négykor
(Darkness 4 p.m)

sötét van négykor most
a szélvédő tele jéggel és faggyal
a motor jár s melegít
nincs vége a bűnbánatoknak
megérintjük egymást a combunk között
majd isten hozottat mondanak csókjaid

Marokkó
(Morocco)

egy embernek vacsorát vittem
nem akart szemembe nézni
csak evett békésen

A szobám
(My Room)

várlak a szobámban
rád gondoltam
s megajándékoztam magam

Akvárium-kor
(Aquarium era)

isten hozott a rabszolgák
könyvében
amit addig írtam míg
száműzted magad
boldog mocsok alak
miközben le kellett győznöm
az akvárium-érában
elbarmult hazugságokat

Etikett
(Etiquett)

kertedben bárkát építesz
beszállhatok-e
kiszállhatok-e
nem úgy véled
hogy Varázslatra várva
tanulnunk kell némi etikettet?

A szerelem tűz
(Love is Fire)

a szerelem tűz
eléget mindenkit
elcsúfít mindenkit
ez a világnak csúfsága
elleni kifogása

Isten hozott
(Welcome)

isten hozott e sorokban
háború van
de segítek hogy jól érezd magad
ne figyelj szavaimra
csak ideges vagyok
nem szeretkeztünk-e
amikor diákok voltunk Keleten
a ház megváltozott igen
a falu hamarosan elesik
elloptam mindent
aminek az ellenség örülhet
egyedül vagyunk
amíg az idők megváltoznak
és akiket elárultak
mint zarándokok visszatérnek
ameddig nem törünk
meg amikor nem hívjuk semmi áron
sötétségnek a költészetet

Dal gyilkosomnak
(Song To My Killer)

kiszemeltek kiszemeltek minket
több kilométerre tőled
engem hogy királyod szeressem
téged hogy szeresd a szívemet

a szerelem felbukkan néha
de folytonos a küzdelem
én lelkeden dolgozom
s te az idegeimen

látom a helyet ahol te állsz:
ne hibázz
a pókháló mely mögött látsz
arcomat szövi át

kezdődjön hát az ünnep
mire úgy készültünk
unom a márványpadlót
mit eddig elfeleztünk
(1967)

Meghalok
(I Am Dying)

meghalok
mert te
számomra
nem haltál meg
és a világ még
mindig szeret

így írok mert tudom
hogy csókjaid
vakon születtek
a dalokból
mik megérintettek

nem akarok helyet
napjaidban
csupán elvesznék
gondolataidban
mikor New Yorkot
hallgatod félálomban
(1967)

Elolvasnám
(I Would Like To Read)

elolvasnám
egy versemet
mely költővé tett
egy sorra sem emlékszem
sehol nem lelem

a pénz is odalett
miként a lányok
s a fecsegő hosszú estek

hol vannak a versek
mely mindentől
mit szerettem
eltérítettek

hogy itt maradhassak
meztelen s
megtaláljalak
(1967)

Felismertem melleid profilját
(I Recognized Your Breasts' Profile)

felismertem melleid profilját
Halloween-ruhádon keresztül
tudtam hogy ezért belém szerettél
mert egyetlen férfi sem tudta volna kitalálni
képzeletből melleid hajlatát
sajátos módon tört meg szerénységed
nekem és csak nekem
ahogyan felkínáltad torz éhségemnek
hasonlíthatatlan és végleges profilját melleidnek
mint két megkövült mélytengeri kagylót
melyek itt maradtak egész éjjelre
és talán örökre
(1967)

Láthatatlan
(Invisible)

Láthatatlan vagyok ma este
csak néhány elvadult nõ lát
benne látható csúf napjaimat
kívántam mosolyukat
amint belevágnak silány estéjükbe
és üdvözöljük egymást
nővéreim
összetört népem nővérei
harmadrangú szeretőket hajkurásznak
mosolyognak rám hogy mutassák
nem találkozhatunk sohasem
amíg hagyjuk továbbélni
a dolgok e rendjét továbbélni
amelyben mind nyomorultak vagyunk
(1967)

Íme a hangom
(Here is My Voice)

íme a hangom
de csak suttogok
megdöbbentő nyers beszéded
minden férfit arra késztet
hogy halálra kínozzanak
de én csak suttogok
az óceán suttog
a vaskereskedő suttog
nincs már kedvünk megtanulni
amit csak te tudsz
nem marad többé vágy
ha megértenéd
remegni kezdenél
de én csak szekercémnek
suttogok
hogy a kép önmaga
zsugorítson a megvetésig
és gyengítsen téged
(1967)