Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2012. március 25. 06:16 - Göbölyös N. László

Sosemvoltak

A Férfi gyűlölt elkésni a munkahelyéről, aznap mégis ez fenyegette. Édesanyjával a piacra ment, hogy az év első igazi paradicsomából válogassanak. Miközben egymás után tették kosarukba a csodálatos piros gyümölcsöt, Édesanyja egy különös történetbe kezdett arról, hogy a Férfi gyermek volt, a család külföldre utazott egy olyan európai országba, amely híres a paradicsomáról, de az Asszonynak külön engedélyt kellett kérnie munkaadójától, hogy levelezhessen egy emberrel, akit akkoriban nagyon szeretett.

A Férfi eddig úgy tudta, hogy Édesanyja soha nem szeretett mást, mint Édesapját, ekkor derült ki számára, hogy az az ember nem volt más, mint Édesapja legjobb barátja, aki azonban már régen nem él. Pedig valamennyien nagyon szerették és élete végéig gyakran járt hozzájuk, soha nem nősült meg, de soha a legkisebb jelét sem mutatta annak, hogy közte és Édesanyja között lett volna valami gyengédebb kapcsolat.

Bár sietve azt mondta Édesanyjának, hogy ez mit sem változtat az életükön, mégis menekült mielőbb, annál is inkább, mert alig fél órája maradt, hogy beérjen a munkahelyére. Felszállt egy autóbuszra, és csak akkor vette észre, hogy nincsen nála jegy, amikor meglátta az ellenőrt. Az ellenőr is rögtön kiszúrta, hogy potyás, de az utolsó pillanatban sikerült leszállni előle, és bemenekült egy eddig ismeretlen mellékutcába, ahol elvegyült egy népviseletbe öltözött tömeg hangos körmenetébe. Bár öltözéke is kirítt, és a szenténekeket sem tudta, mégsem figyelt fel rá senki.

Végre eljutott ahhoz a dombra vezető úthoz, amelynek végén a munkahelye állt, amikor meglátta egy kocsmából kitántorogni közel 30 éve halott Nagyanyját, aki soha nem ivott, ráadásul most még dohányzott is. „Most jöttem rá, mennyi mindent kihagytam az életemből” – mondta az öregasszony, aki ráadásul azt állította, hogy ott dolgozik hivatalsegédként, ahol az unokája. A Férfi gyorsan belekarolt, száguldó autók közül mentette ki. Hazakísérte Nagyanyját, akinek otthona munkahelye mellett volt, egy különös padlástérben, amelyhez egy többszörösen foghíjas létre vezetett. Az öregasszony azonban könnyedén lépkedett fel, amikor felértek, konyhájában rögtön bekapcsolt egy kazettás magnetofont, amelyen a Férfi egyik régi kedvence bandája énekelte, hogy „Nézz szembe önmagaddal”. A padlástérben egy másik öregasszony már javában főzött. A Férfi sietve rábízta táncra perdült Nagyanyját, hogy végre dolgozni mehessen, és valahogy megmagyarázza legalább félórás késését. Amikor azonban a foghíjas létrához ért, szédülni kezdett, és érezte, hogy lába sehogyan sem éri el a következő alsó létrafokot. Nem volt más választása, levetette magát a mélybe…

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr258111216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai