Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2012. március 11. 06:32 - Göbölyös N. László

Hatalom

A Férfinak valaki azt mondta egyszer, hogy hatalma van az emberek felett, de, mivel nem volt benne igazi hatalomvágy, sokáig nem is foglalkozott ezzel. Aztán eljött a nap, amikor elege lett abból, hogy mindenki csak felette uralkodik, és tett egy próbát.

Bement egy nagy szállodába, amelynek hallja zsúfolásig telt érkező és elutazás előtt álló emberekkel, de mivel éppen vacsoraidő volt, itt vonultak át az ebédlő felé is. Ő pedig egyszerűen megállt háttal a recepciónak, és közölte, hogy mostantól kezdve mindenki az ő foglya, és csak akkor mozdulhatnak meg, ha ő is úgy akarja. Ha nem, akkor akár órákig mozdulatlanságban tarthatja őket. Csodák csodájára mindenki megmerevedett, voltak néhányan, akik még megpróbáltak valamilyen kényelmesebb pozitúrát felvenni, de a Férfi haragos tekintetére ők is beálltak.

A Férfi egy ideig jól szórakozott ezen, de aztán úgy érezte, nem bírja a végtelenségig így tartani túszait, erősítés után kellene néznie. Kiadta a parancsot, hogy senki sem mozdulhat meg, amíg vissza nem tér, és elindult felkeresni azt az embert, aki azt mondta neki, hogy hatalma van az emberek felett.

Kérdezgette az utcán, hogy nem ismerik-e azt az egyént, és mindenki tudta kiről van szó, és szívesen útbaigazították. Az utolsó, akit megkérdezett, egy fiatal nő volt, ő egyenesen felajánlotta, hogy elvezeti hozzá. „Nálam lakik” – mondta, és egy lepusztult, csigalépcsős bérházba vezette, a legfelső, már-már padlásszerű emeletre, ahol a lakás ajtajára nagy kék betűkkel ez volt írva: JÉZUS SEGÍT NEKED. Odabent már ott ült a keresett ember. „Kit szedtél fel már megint?” – kérdezte dühösen a Nőtől és kezdte kifűzni szögekkel kivert nadrágszíját. A Nő válasz helyett mosolyogva vetkőzni kezdett, mire a keresett ember átadta a szíjat a jövevénynek. Ő azonban a Nő vakítóan fehér teste láttán rögvest elhajította az eszközt, és kirohant a házból. Alig találta meg az utat vissza a szállodába, de már messziről hallotta, hogy odabent mindenki mozog és zajong. Elhatározta, hogy egyenként végez az engedetlenekkel, csak azt nem tudta még, hogy milyen eszközzel, mert fegyvere nem volt.

Amikor belépett a hallba, mindenki ott állt-ült mereven, kivéve azt a nőt, aki előzőleg becsalta a külvárosi házba. A Nő most is meztelen volt, és harsány nevetés közepette nyújtotta a szíjat a Férfinak. „Sokan vagyunk. Talán csak eltalálsz valakit” – mondta neki gúnyosan. A Férfi azonban csak azt érezte, hogy a tér megmerevedik körülötte, akárcsak a többiek körül, és egyedül a Nő jár-kel körülöttük szabadon, mintha senki más nem is élne. Szerette volna csak egy pillanatra azt érezni, hogy a Nőnek hatalma van őfelette és megszabadítja ettől a szörnyű állapottól, hogy kezdhesse újra a játékot, de arra sem maradt ereje, hogy kinyissa a száját…

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr628111152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai