GNL911

Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

Öt pontosítás az 1918. november 11-i fegyverszünet kapcsán

larmistice-de-1918-1024x493.jpg

1918 tavasza az első világháború meghatározó pillanata. Németország, amelynek a bolsevikokkal megkötött breszt-litovszki béke következtében nem kell tovább harcolnia a keleti fronton, Nyugatra tudja erőit koncentrálni. Tudja, hogy gyorsan kell cselekednie. Az amerikai 1917 áprilisában csatlakoztak az antant szövetségeseihez, de idő kell a katonák kiképzéséhez és csapataik apránként érkeznek a frontra.  Március 21-én Paul von Hindenburg és Erich Ludendorff, a német hadsereg parancsnokai hazardíroznak. Minden csapatukat a francia délkeleti frontra vezénylik, a győzelmet biztosító áttörés reményében. De, akárcsak az 1914. szeptemberi „marne-i csoda” esetében, a támadást az ellenfél megállítja.

Hogyan is győzhetnének a négy év alatt kimerült központi hatalmak, amikor a szövetségesek kétmilliós friss utánpótlást kaptak? Augusztus 3-án a szövetségesek törtek át. Ez a német hadsereg fekete napja – írta Ludendorff, aki már tudja, hogy minden elveszett.

Mégis több hónap telik el, amíg a németek fegyverszünetet kérnek. November 7-én Mathias Erzberger német centrista katolikus képviselő és küldöttsége   átlépik a frontvonalat és a compiégne-i erdő Rethondes tisztására mennek, hogy Ferdinand Foch marsallal, a szövetégesek főparancsnokával tárgyaljanak a feltételekről. A győztesek kemény feltételeket szabnak: a németeknek vissza kell vonulniuk a Rajnán túlra, el kell fogadniuk a Rajna-vidék megszállását és át kell adniuk fegyvereiket. Négy napi kemény vita után november 11-én reggel 5 órakor írta alá a fegyverszünetet Foch, Erzberger és delegációik. Életbe lépését aznap délelőtt 11 órára tűzték ki.

Az első világháború végének 100. évfordulóján a Le Nouvel Observateur megragadta az alkalmat öt, a fegyverszünettel kapcsolatos öt tévhit eloszlatását.

1.A fegyverszünet jelentette a háború végét.

Először is, nem lehet egyetlen fegyverszüneti megállapodásról beszélni. Több fegyverszünet volt, ezekből a november 11-i volt a legfontosabb, de előtte volt három, amelyet Németország szövetségeseivel kötöttek: Bulgáriával Tesszalonikiben szeptember 20-án, Törökországgal október 30-án a görög Limnosz szigetén, az Osztrák-Magyar Monarchiával pedig november 3-án, Padova közelében, a Giurati villában, ahol III. Viktor Emánuel olasz király főhadiszállása volt.

Az aláírt szerződések csak fegyverszüneti megállapodások voltak, vagy a harcok ideiglenes felfüggesztését jelentették, amit az egy fél kér azzal a céllal, hogy kiutat találjon. A november 11-it 33 napra tervezték, aztán meghosszabbítoták. A háború hivatalosan csak az 1919-től kezdődő békeszerződésekkel ért véget. A leghíresebb a versailles-i, amely eldöntötte a Német Birodalom sorsát. A tükörteremben kötötték meg június 28-án, pontosan öt évvel az Európát lángba borító szarajevói merénylet után.

philippe-petain-large-56a61bf75f9b58b7d0dff57b.jpeg

2.Minden győztes megkönnyebbüléssel fogadta a fegyverszünetet.

Nyilvánvaló, hogy kitörő örömmel fogadták a szövetséges katonák: Párizs, London, New York ünnepelt, a szövetséges vezérkarok is örültek a győzelemnek, de nem mindenki volt a fegyverszünet híve. Leghíresebb ellenzője Philippe Pétain marsall volt. Pétain, aki 1940-ben Franciaország megadásához adta a nevét és tekintélyét, 1918-ban kockázatosnak tartotta a hadműveletek felfüggesztését, német területre való behatolás előtt. Attól tartott, hogy a németek a fegyvernyugvást arra használják fel, hogy összeszedik magukat. Mások azért éreztek csalódást, mert még bizonyítani akartak, mint Charles De Gaulle kapitány. A fiatal tiszt fogságban értesült a fegyverszünetről és megalázottnak érezte magát. Bátran harcolt, megsebesült és 1916-ban esett fogságba. Amint kiszabadult, égett a vágytól, hogy újra harcolhasson. A fiatal lengyel hadsereghez kérte magát, amely az orosz bolsevikokkal állt szemben.

3.November 11 alapvetően fontos volt a németek számára.

Németországot 1917-től blokád alatt tartották a szövetségesek, elsősorban a brit flotta. Az ország mindenben hiányt szenvedett. Az emberek éheztek. 1918-ban nagy munkássztrájkok kezdődtek. A hadsereg érezte, hogy vesztésre áll. Október végén a hadvezetésnek az az ostoba ötlete támadta, hogy tengerre küldte a német flottát egy erődemonstrációra. Kielben a tengerészek megtagadták a parancsot, fellázadtak. Kezdetét vette a nemzeti forradalom. A liberális kormány, amelyet II. Vilmos császár október elején nevezett ki a kedélyek lecsillapítására, tehetetlen volt, teljessé vált a zűrzavar. A szpartakisták, a szociáldemokrata párt elszakadt baloldala arról álmodtak, hogy az orosz bolsevikok útjára lépnek. Számtalan német városban, Stuttgarttól Münchenig, de Strasbourgban és Colmarban is „szovjetek”, azaz kommunista tanácsok alakultak. November 9-re a forradalom elérte Berlint. A császár parancsot akart adni a hadseregnek, hogy induljon a fővárosba a leverésére. Amikor megértette, hogy ez lehetetlen, lemondott és Hollandiába menekült.  A Reichstag egyik ablakából a szocialista Philipp Scheidemann sietve kikiáltotta a Német Köztársaságot, hogy megelőzze riválisát, Karl Liebknecht szpartakistát,  aki szovjet típusú szocialista köztársaságot akart. A fegyverszünet híre néhány nappal később, a zűrzavar közepette érkezett meg. A németek számára tehát november 9, a birodalom bukásának napja, fontosabb, mint 11. És akkor még senki sem sejti, hogy november 9 a 20. században további három alkalommal lesz mérföldkő a német történelemben…

4.A fegyverszünetet szövetséges és német tábornokok írták alá

A német vezérkar akarata volt, hogy a megállapodást Erzberger írja alá. Hindenburg és Ludendorff már a nyáron tudták, hogy a háború számukra vereséggel ér véget, de ennek felelősségét nem akarták vállalni.  Ők biztatták Vilmos császárt, hogy adja vissza a hatalmat a civileknek, azzal a céllal, hogy elhárítsák maguktól a katasztrófáért a felelősséget, ami azt a látszatot akarta kelteni, hogy a háborút nem a hadsereg, hanem a hátország, pontosabban a defetista szocialisták,  a csapatokat demoralizálók árulása  okozta a vereséget. Ez óriási hazugság volt, de hitelt kapott a közvéleményben. A háború után ezt a végtelenségig felhasználta a német szélsőjobb, mindenekelőtt az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt  Ily módon a két legfőbb katonai vezető már ekkor a nácizmus szálláscsinálója volt. Később Ludendorff személyesen is részt vett az 1923-as müncheni „sörpuccsban”, majd a náci párt képviselője lett, Hindenburgnak pedig legsúlyosabb történelmi bűne, hogy az 1932-es választások után államfőként kancellárnak nevezte ki  a korábban általa  lenézett és „jött-ment osztrák káplárnak” titulált  Hitlert. Erzbergert, a weimari köztársaság miniszterét pedig már 1921-ben nacionalista katonák megölték.

7d277082aaf4d573d400992399225b8a.jpg

5.Ma is látogatható a vasúti kocsi, ahol aláírták a fegyverszünetet.

A mostani csak egy másolata az eredeti compiégne-i vagonnak, mert Hitler, aki rögeszmésen revansokat akart venni, 1940-ben azt követelte, hogy Franciaország vereségét ugyanabban a vasúti kocsiban, ugyanannál az asztalnál szentesítsék. Aztán Berlinbe vitette a vagont, és ott trófeaként állították ki. 1944-ben azonban a frontok közeledtével evakuálták, majd végső vereség előtt Hitler parancsára az SS elégette.

armistice.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr5014377869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FN (törölt) 2018.11.21. 06:21:04

Akkor egy hatodik pontosítás is: a Német Munkáspártot - a későbbi Nemzetiszocialista Német Munkáspártot - nem Hitler alapította, hanem Anton Drexler, akitől Hitler a párt vezetését csak 1921-ben vette át. Hitler még alapító tag sem volt, a párt neve pedig sosem volt "nemzeti-szocialista párt"...

Chiro71 2019.01.11. 16:12:10

Nagyon jó cikk, különösen a 4. pont tetszik.

nookedli 2019.01.11. 16:12:11

Rengeteg a ferdítés a történelemben, hiszen a "győztesek írják a történelmet. Mindennek oka van. Amit a németekről hazudoznak, azoknak a fele sem igaz. Már az 1930-as években elterjesztették a cionista zs-k a sok hazugságot a németekről, akik a hazaárulóktól, uzsorásoktól akarták megtisztítani jogosan az országot. A németeket provokálták. Nem Hitler robbantotta ki a világháborút, ő folyamatos békére törekedett, amit a szövetségesek cionista zs.dó. befolyásra nem fogadtak el. Mert ha nincs világháború, ma nincs izr.el. Azért pontozok, mert az igazság kimondását cenzúrázzák folyamatosan.

Gandosz 2019.01.11. 16:12:13

Előző hozzászólásomban hibáztam, a teljes veszteséget írtam, ami nem egyenlő a meghaltakkal, mert a sérülteket és fogságba esetteket is tartalmazta. Tehát az elesettek száma:
központi hatalmak: 3,1 millió

antant: 5,7 millió

Gandosz 2019.01.11. 16:12:15

Erőviszonyok a háborúban: az antantnak nagyjából kétszer akkora volt a katonai és gazdasági ereje a központi hatalmaknál (USA és Japán alig vett részt, ha őket teljese erővel számítanák, háromszoros különbség is lenne). Az antant 42 millió embert mozgósított, 19 millió elesett; a központi hatalmak 25 milliót mozgósított, 15 millió elesett.

Bright side of life 2019.01.11. 16:12:19

Hindenburg Hitlert “bohémiai káplárnak” titulálta, összekeverve Braunaut és a csehországi Brünnt.

Chiro71 2019.03.28. 06:29:22

@nookedli: Ez a cikk egy másik háborúról szól, te ökör.

GNL911

Irodalmi, műfordítói, publicisztikai írások, esszék, filmes próbálkozások, bölcsességek és eszmefuttatások.

Friss topikok

Címkék

18+ (39) 1945 (1) 1968 (1) 1969 (1) 1970 (1) 1989 (2) 1991 (1) 1992 (1) 1995 (1) 1996 (1) 1997 (1) 1998 (2) 20.század (4) 20. század (2) 2000 (1) 2018 (1) 21.század (1) 70-es évek (1) 80-as évek (1) 9/11 (1) 90-es évek (1) A.A.Milne (1) abszurd (1) abszurd-szocio (1) afro-amerikai nők (1) Agatha Christie (1) Agrippina (1) agy (1) Alanis Morrisette (1) Alberto Sordi (1) Albert Einstein (2) Alfred Hitchcock (1) Algéria (1) Allen Ginsberg (7) álmok (6) Álmok (3) Álom (1) álom (128) Amedeo Modligliani (1) Amerika (2) amerikai feketék (1) Amosz Oz (1) André Malraux (1) Angelo Roncalli (1) Anglia (13) animáció (1) Anne Frank (1) antiszemitizmus (5) Antoine de Saint-Exupéry (1) Antonio Porta (1) Apocalyptica (1) Arisztotelész (1) arte (1) Art Garfunkel (1) atombomba (2) Auschwitz (5) Ausztrália (4) Ausztria (4) aztékok (1) Balaton (2) ballada (1) Barta Dóra (1) Bartók Béla (1) beat (2) beat-nemzedék (2) Beatles (1) Bécs (1) béke (1) Belgium (1) Belvárosi Színház (1) Berlin (1) Bernáth Zsolt (1) Bessie Smith (1) betegség (1) Billie Holiday (1) Billy Wilder (1) biológia (1) bíró (1) blogregény (1) blues (3) Bob Dylan (11) bölcsesség (1) Bölcsességek (5) Bolero (1) Bonaparte Napóleon (1) bordélyház (1) Boris Vian (3) börleszk (1) Brazília (2) Bródy János (1) Budapest (10) bűntény (1) bűnügy (12) Buster Keaton (1) Carhartt (1) cenzúra (1) Chaplin (1) Charles Baudelaire (1) Charles De Gaulle (1) Charlie Chaplin (1) Christies (1) Cikkek a nagyvilágból (4) cirkusz (1) Clara Royer (1) Cranberries (1) Creed (1) Csehszlovákia (2) Cseh Tamás (1) csendélet (1) csillagászat (1) Damanhur (1) Def Leppard (1) Dél-Amerika (1) diktatúra (1) Dinnyés József (1) divat (2) Djabe (8) Donovan (1) Dream Theater (2) drog (2) Duna (1) e.e.cummings (2) ég (1) Egészség (1) Egon Schiele (1) egyenjogúság (1) Élet (2) élet (2) életkép (1) életmód (1) életrajz (1) Elmeél (10) Élmény (7) élmény (8) élmények (2) élő (1) első világháború (1) El Chapo (1) El Cid (1) emberiség temploma (1) emberi intelligencia (1) emberi kapcsolatok (1) embermentés (3) Emlékek (1) emlékek (22) emlékezés (1) emlékezet (1) én (2) Enya (1) Eric Clapton (1) erkölcs (1) Ernest Hemingway (1) erőszak (1) erotika (6) esszé (17) esszék (8) Észak-Írország (3) Észtország (1) etno-jazz (1) Európa (1) évforduló (16) fák (1) fantázia (4) farkas (1) Federico Fellini (1) fegyverszünet (1) félelem (4) félelmek (2) felfedezések (2) feltalálók (1) féltékenység (1) Ferrari Violetta (1) festészet (3) Fesztbaum Béla (1) film (11) filmzene (1) film noir (1) filoszemitizmus (4) filozófia (5) Finnország (1) fizika (1) földrajz (1) földrengés (1) Fotó (11) fotó (12) Fotók (1) fotóművészet (1) Franciaország (44) Francisco Franco (1) Frankenstein (1) Franz Renggli (1) Frida Kahlo (1) futball (1) Gala (1) Garri Kaszparov (1) gasztró (4) gasztronómia (1) Gasztronómia (1) gazdaság (2) Georges Méliés (1) GGöbölyös N. László (1) Gianluigi Buffon (1) Gideon Greif (1) Göbölyös N. László (336) Godot (1) gondkolkodom (4) gondolatok (3) gondolkodom (42) Gondolkodom (17) Görögország (2) Grateful Dead (1) Greg Lake (1) Grönland (1) Groucho Marx (1) Guillaume Apollinaire (1) Gulli Briem (1) Gustav Klimt (1) gyász (1) gyermek (1) gyilkosok (1) gyilkosság (3) gyógyítás (2) gyógyszer (1) Győr (1) Győri Balett (1) háború (3) Habsburg-birodalom (1) haiku (5) haiku-fűzér (12) haikuk (1) Hair (1) hajléktalanok (2) halak (1) halál (7) Halper László (1) hangosfilm (1) Hanuka (1) harcore punk (1) Hasfelmetsző Jack (1) használati eszközök (1) Hedy Lamarr (1) Henry Rollins (1) Híresség (1) híresség (2) hírességek (4) hírszerzés (1) hírügynökség (1) hit (2) Hitler (3) (1) Hobo (1) Hódmezővásárhely (3) Hofi Géza (1) holokauszt (12) Holokauszt (6) Horn-fok (1) horror (5) Horvátország (1) hősök (1) humor (2) Humphrey Bogart (1) Ian Anderson (1) Ian Curtis (5) II.világháború (9) Illés (1) indián (1) indiánok (2) információ (1) Ingmar Bergman (1) internet. (1) ipar (2) Irak (1) írás (2) Irena Sendler (1) irodalom (259) Írország (4) iskola (1) iszlám (1) Izrael (2) jack bruce (1) Jack Bruce (1) Jack Kerouac (1) Jacques Prévert (1) Jancsó Miklós (1) Jane Austen (1) Janis Joplin (1) Japán (2) járvány (1) jazz (4) Jean Cocteau (1) Jeff Baron (1) Jeruzsálem (1) jezsuiták (1) Jézus Krisztus (1) Jimi Hendrix (5) Jim Morrison (7) Joan Fontaine (1) Joe Cocker (1) jóga (1) Johannes Kepler (1) Johnny Winter (1) John Lennon (5) joint (1) Jom Kipúr (1) Joni Mitchell (1) Joseph Stiglitz (1) jövő (1) Joy Division (1) juke-box (1) Jules Isaac (1) Kanada (52) káosz (1) Karácsony (3) Karthagó (1) kémkedés (1) Kennedy-család (1) Kennedy-gyilkosság (1) Képzelt Riport... (1) képzőművészet (7) kereszténység (4) Kern András (1) kiállítás (3) Kína (4) kincs (1) King Crimson (2) kísértések (1) kocsma (1) kollaboráció (1) kollázs (13) Kollázs (6) kollázsregény (5) kollégium (1) költészet (16) Kolumbia (2) Kolumbusz (1) koncert (3) Kondor Béla (1) Konrád György (4) könyv (12) könyvkiadás (1) Korábbi verseim (9) környezetvédelem (2) koronavirus (1) Koyaanisqatsi (1) közélet (5) középkor (1) közérzet (1) közgazdaságtan (1) közlekedés (1) Közvéleményem (10) krimi (15) kritika (3) kultúra (2) Kultúrtörténet (1) kultúrtörténet (48) Kurír (5) Kurt Gödel (1) kutlúrtörténet (3) kutya (1) Laura Nyro (1) Lawrence Ferlighnetti (2) Lawrence Ferlinghetti (3) lázadás (1) lelkiismeret (1) lemez (6) Lengyelország (3) leonard Cohen (2) Leonard Cohen (34) Leonard Cohen versei és dalai (28) levelek (1) Lev Trockij (1) Litvánia (1) London (2) Loreena McKennit (1) Lou Reed (2) LP (2) Lumiére-fivérek (1) Madách Színház (1) maffia (2) Magellán (2) Magyarország (96) Magyarorszag (2) Magyar Nemzeti Galéria (1) Majnik László (1) Mama képei (21) Mao Ce-tung (1) Marc Chagall (1) Margitsziget (2) Margitsziget. (1) Maria Casarés (1) Mark Sandman (1) Martin Luther King (1) Mary Shelley (1) Másutt (1) matematika (1) Mattei-ügy (1) Matuscsák Tamás (1) Maurice Ravel (1) Mauthausen (1) Max Linder (1) média (20) meditáció (1) Meditációk (1) medve (1) memoár (1) merénylet (2) mese (1) mesterséges intelligencia (1) Metallica (1) Mexikó (1) Michael Caine (1) Michelangelo Antonioni (1) Micimackó (1) mítosz (1) Moby Dick (1) Morphine (1) morpho (1) mozi (52) MTI (3) Müller Péter (1) múlt (2) munkaruha (1) Mussolini (1) művészet (3) Művészet (1) nácizmus (14) nácizmus holokauszt (1) Nagy-Britannia (17) nagy proletár kulturális forradalom (1) napló (4) némafilm (4) Németország (7) New Age (1) New ÍYork (1) New Model Army (1) Nick Cave (5) Nick Drake (1) Nico (1) Nikola Tesla (1) Nirvana (1) nők (2) Normandiai partraszállás (1) Nostradamus (1) novella (2) novellafüzér (3) NSZK (1) nukleáris konfliktus (1) Óbuda (6) Óbudai Társaskör (2) ókor (6) olaj (1) Olaszország (16) olasz konyha (1) olasz western (2) Olivia de Havilland (1) Olof Palme (1) önéletrajz (1) Orbán Viktor (1) ördög (1) Oroszország (3) őrület (1) Oscar Wilde (1) összeesküvés-elmélet (1) Osztrák-Magyar Monarchia (1) P.J.Harvey (1) Palme-gyilkosság (1) pápaság (1) Parma (1) Pasolini (1) Patti Smith (7) Paul Éluard (1) Pészach (1) pete brown (1) Pete Sinfield (1) Philip Glass (2) Pierre Reverdy (3) Pier Paolo Pasolini (1) pillanatok (15) Pillanatok (5) Pink Floyd (1) platánok (1) polgárháború (1) polgárjogi mozgalom (1) politika (6) Portugália (1) Primo Levi (2) Prince (1) próféciák (1) progresszív (1) protest (1) próza (3) pszicho (1) pszichológia (6) Pulp (1) punk (3) purim (1) Purim (1) Putyin (1) R.E.M. (1) Radiohead (1) Ragályi Elemér (1) Ramon Mercader (1) rasszizmus (3) reconquista (1) regény (3) régészet (2) Rejtő Jenő (1) remake (1) rémek (1) rémképek (1) Rettegett Iván (1) Richard Palmer-James (1) Rita-nap (1) Roberto Saviano (2) Robert Desnos (1) Robert Fripp (1) Robert Hunter (1) Rock (18) rock (55) rock-történet (4) rock and roll (1) Rolling Stones (1) Római birodalom (1) Római Birodalom (3) rombolás (1) Roy Harper (3) Rubin Eszter (1) Rudolf Péter (3) Rudolph Valentino (1) sajtó (4) sakk (1) Salinger (1) Salvador Dalí (1) Sándor Pál (1) Saul fia (1) sci-fi (4) Scorpions (1) Seattle (1) Seress Rezső (2) Sergio Leone (2) Séták a sötét oldalon (1) Shakespeare (1) Sidney Lumet (1) Simone Veil (1) Sinéad OConnor (2) sorozatgyilkos (1) Soundgarden (1) Spanyolország (13) spirituálé (1) spirituális (12) sport (4) Sri Lanka (1) Stanley Kubrick (3) Stan és Pan (1) Stefan Zweig (1) Steve Hackett (2) Steve MCurry (1) Stieg Larsson (2) Sting (1) Suzanne Vega (1) Svédország (2) szabadság (2) Szabó Elvira. (1) szado-mazo (3) szakrális zene (1) Szántó T.Gábor (1) szecesszió (1) Székhelyi József (1) szekta (1) Szent Efrém Férfikar (1) szerelem (50) szeretet (1) Szergej Ejzenstejn (1) szeszgyár (1) szex (11) Szicília (1) színek (1) színház (9) Szlovákia (1) szoci (2) szoció (3) szocio (60) szorongás (1) Szovjetunió (4) Sztálin (2) sztárlét (1) sztárvilág (1) Sztehlo Gábor (1) születés (1) születésnap (1) szürreál (2) szűrreális (1) szürreális (11) szürrealizmus (1) SZűrtreáll (2) szűrtreáll (1) Szűrtreáll (9) táj (1) tájkép (10) tánc (3) Táncolnak a kazlak (1) társadalom (15) tea (1) technika (6) tél (1) természet (4) terrorizmus (1) testvérek (1) theme for an imaginary western (1) Therapy? (1) The Cure (1) The Mission (1) Thomas Mann (1) Titanic (1) tojás (1) tömegkultúra (1) Tom Waits (4) Török Ferenc (1) történelem (72) Történelem (5) Tóth Krisztina (1) Totth Benedek (1) Trainspotting (1) tudomány (12) Tudomány (1) túlélő (1) tv (1) Újév (1) újságírás (7) Ulrich Gábor (1) Underground Kiadó (1) ünnep (3) urbanizáció (1) USA (89) utazás (3) üzlet (1) vadászat (1) vallás (7) Van Morrison (1) város (1) Városliget (1) varsói gettó (1) Vas Zoltán (1) Vatikán (2) vers (1) versek (3) Versek 2015 (2) versek 2016 (12) versek 2017 (22) Versek 2018 (12) versek 2019 (8) versek 2020 (10) vészkorszak (1) Victor Hugo (1) vihar (1) vikingek (1) világ (1) világpoénzis (2) Világpoézis (57) világpoézis (73) világzene (2) vilápoézis (1) Vilnius (1) virág (1) vízió (1) world music (3) Yes (1) Zabhegyező (1) Zene (68) zene (7) zsidóság (15) Címkefelhő

https://www.facebook.com/elmehunyor/

süti beállítások módosítása