Az egyik első színésznő volt, aki a nevét  és testét adta meztelen filmes megjelenéséhez. És ugyancsak ő volt, aki feltalálta a wi-fi ősét.  Susan Sarandon a Hedy Lamarr című dokumentumfilmben mutatta be  e különleges, 20. századi híresség életét a londoni Jewish Film Festivalon.

A filmben nemcsak köztudott dolgok szerepelnek, amelyek Hedy Lamarr szerepeivel kapcsolatosak, hanem a magánélete, tudományos eredményei is. Plasztikusan mutatja be, hogy skatulyázták be egy szerepkörbe, egy olyan sorsba, amely lehetetlenné tette tehetsége kibontakozását.

Hedy Lamarr 1914-ben született Bécsben, Hedwig Kiesler néven. Apja bankigazgató, anyja zongorista volt. Sigmund Freud lányaival járt egy iskolába és mérnök szeretett volna lenne, de végül beleszeretett a színházba és a moziba. Nagyon szép volt, ez a kétélű fegyver fordította a színészet felé, ugyanakkor ez zárta el attól, hogy igazi művész lehessen. A kritikusok  főleg szemét dicsérték, senki sem foglalkozott a játékával. Neki azonban nagyobb tervei voltak. Fellépett Berlinben még a nácik hatalomra jutása előtt, de Moszkvában és Bécsben is. 1932-ben főszerepet kapott Gustav Machaty cseh rendező Extázis című filmjében, amelynek a kor erkölcsei szerint „botrányos” erotikus jelenetéről emlékeznek rá a mai napig legtöbben. Ma is tartja magát a legenda, hogy ő jelent meg először teljes meztelenségében a filmvásznon, holott már 1915-ben az Ihlet című amerikai  film hősnője, Audrey Munson is így volt látható. A 104 évet élt tragikus sorsú Munson története is megérne egy misét...

Színházban Erzsébet királynét személyesítette meg. Ekkor szeretett bele leendő első férje, Franz Mandl, gazdag fegyverkereskedő, akinek házában gyakori vendég Benito Mussolini és több magas rangú náci.

Hedwiget megrémítette az antiszemitizmus erősödése. Hitler hatalomra jutása után először vonaton akart Budapestre menekülni, de férje megtalálta és hazavitte. A második szökés jobban sikerült, Svájcba, St.Moritz-ba ment, ahol a legnagyobb amerikai rendezők vakációztak. Innen már egyenes útja vezetett Párizsba, Londonba. Már a birt fővárosban volt, amikor férje válópert kezdeményezett – faji okokból…

A színésznő Londonban találkozott egy producerrel, aki elvitte őt Amerikába. Nem volt könnyű őt rávenni erre, mert a cenzúra nem felejtette el az Extázist.  A hajón, amelyen 1937-ben New York-ba utazott, szerződést kötött egy produkciós céggel és akkor változtatta meg a nevét is Hedy Lamarr-ra. Hollywood azonnal átváltoztatta egzotikus szépséggé, végzet asszonyává. Az 1940-es években a világ legszebb nőjének tartották a filmvilágban. És éppen ezekben az években történt meg a nem várt fordulat.

Hedy szabadidejében lelkes rádióamatőr volt. Egy este találkozott George Antheil francia zeneszerzővel, és beszélt neki tanulmányairól. A férfi érdeklődést mutatott iránta, később együtt módosították a gépzongora perforált szalagjának technológiáját. Ezt nevezték „frequency-hopping spread spectrum”-nak, ami a modern WI-Fi alapja lett. 1942-ben szabadalmaztatták a 2.292.387-es számon, de az amerikai találmányi hivatal nem  tartotta elég érdekesnek.

Végül 1962-ben, amikor a szabadalom bejegyzésének érvénye már három éve lejárt, az Egyesült Államok mégiscsak alkalmazta – a Kuba elleni blokádban részt vevő hajóin. Hedy közben folytatta színészi karrierjét – leghíresebb alakítása Cecil Blount de Mille Sámson és Delilájának női föszerepe volt, és Amerikában olyan partnerei voltak, mint Clark Gable, George Sanders, vagy Paul Henried – még ötször férjhez ment, de egyik házassága rosszabb volt, mint a másik. Elindult a hanyatlás útján. Önéletrajzot írt, de az utolsó pillanatban összeveszett a kiadóval, és rágalmazási pert indított ellen. Egy áruházi lopás miatt rövid időre börtönbe is került, majd beperelt nemi erőszak címén egy szerelőt, aki otthona légkondicionáló berendezését állította be. A bíróság azonban nem tartotta bizonyíthatónak a vádat, és kártérítésre kötelezte Hedy-t.

1985-ben, amikor végre megszűnt a titkosítás, elismerték a Keisler/Anthel szabadalmat, amely alapja lett a mobiltelefonoknak és a vezeték nélküli kommunikáció technológiájának. Díjakat kapott, születésnapját, november 9-ét, Németországban, Ausztriában és Svájcban a feltalálók napjává nyilvánították.

Hedy Lamarr már elmúlt 80 éves, amikor ismét pereskedni kezdett: ezúttal a Corel Corporationt perelte be, mert jogosulatlanul használta fel képét egy hirdetéshez. Ötmillió dolláros kártérítést kapott, amivel biztosította utolsó éveinek anyagi biztonságát.

Utolsó, a Vanity Fairnek adott interjújában elárulta, hogy a kedvenc filmhőse Bart Simpson, hogy kedvenc időtöltése a póker és hogy szeretkezés után szeretne meghalni. Szerette volna, ha színésznőként és tudósként egyaránt elismerik, de külön-külön, nem összemosva őket.

Hedy Lamarr még megérte az ezredfordulót, de nem a szerelem okozta halálát: 2000. január 19-én szívroham végzett vele.